Ismerettár

• A karcolattól a térinformatikáig
• Analóg térképek jellemzői
• Digitális térképek jellemzői
• Térinformatika

A karcolattól a térinformatikáig

A térképezés tudománya a legrégibb történeti múltba tekint vissza. A kultúrtörténeti kutatások megállapították, hogy az ember először rajzolt, csak azután írt. A környezetében megfigyelt jelenségeket, tárgyakat kezdetlegesen ábrázolta, homokba vagy agyagba karcolta. A lakóhelyének környezetét vagy a távolabbi tájakat is lerajzolta. Ezek voltak a mai térképek kezdetleges ősei.

A ma használatos térképek a tér mindhárom kiterjesztését, koordinátáját ábrázolják alak- és mérethelyesen. Vagyis eljutottunk a térképek definiálhatóságáig: a térkép a Földön, más égitesten, a világűrben található jelenségek, tényállások méretarány szerint kicsinyített, generalizált, magyarázó, alaprajzszerű ábrázolása a síkban. Mert ugye térképek nem csak a Földről készültek, készülnek. Gondoljunk csak az asztrológusok által használt csillagtérképekre.

A térképezés eredete és a térkép fogalmi meghatározása után térjünk rá a térképezés fejlődésére.

Lázár-térkép

Az előbb említett objektumoknak, tényeknek az ábrázolása először szabad szemes megfigyelés útján történt, de a régi rómaiak már ebben az időben is tudták, hogy a szemmérték megbízhatatlan. Ezért az egymásra merőleges irányok kitűzéséhez az úgynevezett Római grómát, a vízszintes irányok kitűzéséhez és a magasság különbségek meghatározásához a chorobatestet használták. A hosszmérés eszköze a mérőrúd és a távolságmérő kocsi volt. És még sorolhatnánk a rómaiak által használt térképezési segédeszközöket.

Ennek a sokáig elhúzódó térképészeti korszaknak egyik csodálatos hazai hagyatéka az 1528-ból származó Lázár-térkép. A kb.: 1:1 200 000 méretarányú (a méretarány az a szám, ami megadja a térkép 1 egysége és a terep 1 egysége közötti viszonyt), fametszetű térkép rendkívül gazdag hegy- vízrajza, valamint névanyaga, a települések egymáshoz viszonyított irányának és távolságának helyessége bizonyítja, hogy váza pontos csillagászati helymeghatározásokon, részletei pedig gondos helyszíni bejáráson alapultak.

Szextáns

A távcső feltalálásával a megfigyelőtől távol lévő tárgyak (csillagok, tereptárgyak) látószöge felnagyítható ez pedig a tárgy közelebb fekvésének érzetét kelti. Az emberiségnek ez a találmánya a térképek minőségi javulását is szolgálta. A térképezés nagy forradalma a távcsőre felszerelt vonalzók, mérőskálák jelentették. A vonalzókkal a távolságokat (distance) tudták térképezni, a skálákkal a vízszintes- (horizontális) és magassági (vertikális) szögeket tudták mérni a terepen. Ekkortól a térképek nem csak alak, hanem mérethelyesek is lettek.

A Földgörbület és a fény nem homogén közegben való terjedése okozta torzulásokat matematikai összefüggésekkel lehet kiküszöbölni. Így a mára már hagyományosnak nevezett térképezés elérkezett a „csúcsára”.

Sztereoszkóp

A térképek pontosságát ezután a „csúcspont” után az adatnyerés, a feldolgozás, a korrekciószámítás és az adattárolás automatizálásával lehet fokozni. Vagyis ezek a munkafázisok a hagyományos térképezésben mind emberfüggő manuális tevékenységek voltak, ebből következően a pontosságnak megbízhatóságnak gátat szabtak. Mint mindenhová, a térképezésbe is betört a számítástechnika. A felsorolt folyamatokat automatizálta, felgyorsította, pontosította és még jobban egységesítette.

Az eddigiek folyamán nem csak a térképezésről beszéltem, hanem a térképezés alapjait megteremtő adatgyűjtésről is. Ezért látom célszerűnek ezeknek a tudományoknak és egy új felhasználói ágnak egy vázlatszerű táblázatban való ismertetését.

Napjaink térképészetét számítógépes térképészetnek is nevezhetjük. És ezzel a jelzővel együtt az előbb említett térkép meghatározást is módosítanunk kell. Elsődlegesen azért, mert a digitális térkép nem feltétlenül jelenik meg papíron, bár tulajdonképpen a monitor is tekinthető egy síklapnak a megjelenítés szempontjából. A megjelenítés sem kizárólag alaprajzszerű, hiszen tulajdonképpen térképnek tekinthető a digitális térképi alapból előállított terepmodellek, perspektív képek is. Összefoglalva:

A térbeli vonatkozásoknak a méretéhez kötött és rendezett modellje a térkép. Tágabb értelemben digitális, rajzi vonatkozású modell, szűkebb értelemben analóg rajzi modell.

A számítógépes térképészet végtermékét a hagyományos térképészet végtermékétől nem lehet elkülöníteni. Hiszen a sokszorosítás minkét esetben nyomdai úton történik. A különbséget a megrendelő érzékeli a legjobban, a szállítási idő gyorsaságában és az időközben felmerülő módosítási lehetőségeken keresztül. A térképész szintén ezen a két paraméteren mérheti le a minőségbeli és mennyiségbeli fejlődést, változást. A digitális térkép kialakulásával megszületett egy új felhasználó is. A térinformatika, melynek eszköze a földrajzi információs rendszer (GIS). Ugyanis a digitális térkép a hagyományos analóg térképtudáson kívül még egyéb dolgokat is tud.