| A régészeti leletek alapján a késői kőkortól kezdve lakott terület. 905 körül a Jenő nevű törzs települt le. Az első írott emléke egy 1093-ban íródott adomány levél. Bool néven 1350-ben oklevél említi. Birtokosai voltak a Boli család, a Batthyány család, a Montenuovo család és a pécsi püspök. A 16. Században itt Batthyány Ádám vadászkastélyt építetett. A német betelepülés 1730-ban kezdődött, és nagy részben hozzájárult a település rohamos fejlődéséhez.1771-ben Mária Teréziától mezővárosi kiváltságot nyert. Az 1848-1849-es szabadságharcban résztvevő német lakosság magáénak vallotta Kossuth eszméit, mivel Kossuth szabadította fel őket a jobbágyság alol. 1900-ban Németbolyt nagyközséggé nyilvánították. Az első világháború után szerb fennhatóság alá került. 1946 közepén megkezdődtek a kitelepítések Hessen tartományba. A kitelepítettek helyére felvidéki magyarokat telepítettek be. A nemzetségi arányok megváltozása miatt kérte nevének megváltozása miatt kérte nevének megváltoztatását, 1950. Március 25-től Boly néven szerepel. A római katolikus műemléktemploma 1744-ben épült Neopomuki Szent János tiszteletére. A betelepített felvidéki magyarság református imaházat alakított ki. Említésre méltó még a Szentháromság szobor, a Batthyány-Montenuovo kastély, amely ma gyermekotthonnak ad helyet, a Kálvária, a Szent Vendel-kápolna, a Kolping-ház, az Erzsébet Vigadó, a Szent Flórián-, a Világ Királynője szobor, a békáspusztai istállóépület és a mezőgazdasági múzeum. A népszokásai közül kiemelkedők az Emmausba járás / húsvéthétfőn a falu apraja-naggya kivonul a pincesorra és vendégül látják egymást /, valamint a szüreti felvonulás és a bálok. A település 1997-ben városi rangot kapott. A lakosság száma 3748 fő. Infrastrukturális ellátottsága kiemelkedően jónak nevezhető. A vezetékes víz-, gáz-, telefon- és a helyi kábeltelevíziós-hálózatot kiépítették, a szemétszállítás szervezetten történik. |