| Az írásos forrásokban először 1300 körül Bukkantak fel a Vyzlau. Navét a szláv személynév Vecseslav, vagyis Vencel nevéből eredeztetjük. A diós előtag diófával beültetetett helyet jelent, és megkülönböztető szerepű. A községnek a középkorban vára volt. Eredetileg a falu mellett lévő ingoványos helyen alakult ki., amit ma Alsóerdő-dülőnek neveznek. Mai helyén a 18. Sz. második felében épült. Bírtokosa volt a pécsi káptalan és az Istvánffy család. A török hódoltság alatt is lakott falu vallást váltott, és római katolikusokból reformátusokká lettek. A református, copf stílusú templom 1800-1804 között épült, a lelkészlak 1885-re készült el. A község népessége meghatározóan magyar. Lakott külterületi helyei voltak: Avas, Felsőerdőpuszta, Szőlőhegy, Cserdűlő, Gerzsódűlő, Imrevölgy, Puszta. Ezek mára már lakatlanok. Az Ormánságnak ezen a részén, az ún. Bőközben az asszonyok gyászban fehér ruhát hordanak.Az első vh. Után kórusmozgalom itt is éreztette hatását. A lakosainak a száma 706 fő. A vezetékes víz és telefonhálózatot kiépítették a szilárd hulladékgyűjtést és -elszállítást szervezetten megoldották. |