| A 3200 lakosú nagyközség területén már a kőkor idején megjelentek az első letelepülők. A római időkben is jelentős település volt, melynek emlékét egy római-kori villa maradványa őrzi. Hosszúhetényről az első írásos
feljegyzés 1091-ből való, melyben Villa Heten illetve Hetyn néven említik. A középkorban a falu vásárairól volt nevezetes. A török uralom ideje alatt végig lakott volt, a hódoltság végére pedig Baranya egyik legnagyobb lélekszámú helységévé növekedett. Lakossága a múlt század első feléig magyar volt, az 1800-as évek második felében pedig több német család is letelepedett itt.
Hosszúhetényhez tartozó két település Püspökszentlászló és Kisújbánya.
Püspökszentlászló nevét 1235-ben egy adománylevél említette. A szájhagyomány szerint Szent László király a falu közelében vadászat közben egy nagy zivatar elől egy barlangban keresett menedéket, melynek helyén később templomot építtetett. A település középkori magyar falu, mely évszázadokon át a pécsi püspök birtoka volt. A török hódoltság alatt elnéptelenedett, majd az 1760-as években németek telepedtek itt le. A község klasszicizáló-barokk stílusú kastélyát Eszterházi Pál építtette 1797-ben.
Kisújbánya a XVIII. században létesült, az itt letelepült németek alapították. Neueglashütte névre keresztelték, mivel a területen üveghuta működött. A községnek jelenleg állandó lakosai nincsenek, ennek ellenére kedvelt turisztikai célpont.
Hosszúhetényben és a hozzá tartozó két községben több család fogad vendégeket a falusi turizmus keretein belül.
Jelentősebb rendezvényeik közé tartozik a püspökszentlászlói búcsú június 27-30 között, a hetényi szüret szeptember utolsó vasárnapján és a hetényi búcsú október utolsó vasárnapján. |