| A Pécs és Mohács között félúton fekvő település a Hódos-patak partjára települt. A történetírás 1295-ben jegyezte fel Olozy formában, s ugyanekkor tesznek említést Hidorról (Heydreh és Hedrich alakban) is. Hidort 1950-ben egyesítették Olasszal. A XII. sz.-ban letelepedett francia-vallon főldművesek alapították a falut, akiket az akkori néven tévesen olaszoknak hívtak. A pécsi pálosok rendje még a XIII. sz.-ban kolostort épített Szent Lászlóról elnevezve a mai település és a Birjáni-patak között. Az egykori telepesek magas szintű szőlőművelést honosítottak meg a kedvező adottságú területen, amelyet a szerzetesrend a török időkig folytatott. A település túlélte, a kolostor nem a többszöri pusztítást. Magyar lakói helyébe délszlávok és németek érkeztek az 1700-as években, majd a múlt században újból letelepedtek magyarok is. A falu sokáig a Batthyányiak tulajdonában volt. Az ő idejükben a központi funkcióinak köszönhetően épült a nagytemplom (1776), amelynek elődjét az 1738-as pestis miatti fogadalomból még fából építették, majd nem sokkal később (1802) a plébánia. Előbbi barokk stílusban műemlék jellegű. A településen három nemzetiség él egymás mellett békességben, hagyományaikat ápolva. |