Sásd
RégióDél-Dunántúl
MegyeBaranya
KistérségSásdi
Irányítószám7370
KSH kód32160
Népesség3558 fő
Terület1488 m2
Népsűrűség239.1 fő/km2
A Mecsek északi lejtőin fekvő település, amely 1995. július 1-én kapott városi rangot. Közel hétszáz éves ez az átlagosnál gyorsabb ütemben fejlődő település. Az időszámításunk előtti XII. században már lakott hely volt. Ezt a bronzkori, vaskori kultúrákból származó leletek bizonyítják. A római korban is élő település fontos pontja volt az észak-déli irányú forgalomnak. Földművelő szláv lakosságot találnak az ideérkező honfoglaló magyarok, s akkor a terület Koppány vezér birtokához tartozik. A település első írásos emlékét a Vatikáni Levéltárban őrzik. A Kőszegi-, majd a Dombay-család uradalmához tartozik, a XVI. században pedig a Werbőczyek birtoka. A török is lakja a települést, amely 1686-ban szabadul fel a megszállás alól. Rövidesen Eszterházy Pál nádor tulajdona. 1793-ban egyházi központ; s római katolikus templomát 1796-ban szentelik fel. A templomkertben látható a műemlék jellegű Nepomuki Szent János-szobor (1800). Az 1848-as forradalmi eseményekből a település is kiveszi részét. Az abszolutizmus éveiben lesz járási székhely, majd 1869-ben országgyűlési választókerületi központ. Pécs szerb megszállása idején 1918. november 19-től augusztus 21-ig Baranya megye ideiglenes székhelye. 1919-ben alispáni hivatal kezdi meg működését. 1924-től heti piac és kirakodó vásár bővíti kereskedelmi lehetőségeit. Már akkor volt fakereskedése, járműalkatrész-üzlete, szállodája. 1928-tól villamosvezetékkel rendelkezik. 1933-től mozija van. 1944 novemberében érkeznek Sásdra a szovjet csapatok. Dinamikusan fejlődött ipari élete. keverőüzem (1950), faipari telep (1962), kenyérgyár (1967), erdészeti telep (1975), kesztyűgyári üzem és varroda az iparosodás állomásai. ABC-áruház, oktatási intézmények, többszintes épületek, lakóházak épülnek. 1850-től 1979-ig a térség közigazgatási-rendészeti központja volt. hat tlepülés tartozik körjegyzőségéhez. Építésigazgatási feladatokat lát el további hat környező településen. 1994-ben jött létre Sásd székhellyel a Hegyhát Térségi Fejlesztési Tanács, amely 22 települést kévpisel. 1944-ben alapították környvtárát. 1991-ben nyílt meg az önálló zeneiskolája. Az 1991 decemberétől a Művelődési Központ és Könyvtár nevet viselő intézmény vonzáskörzetében szerveződnek a város egyesületei, művészeti csoportjai. 1992-ben alakult a Deutsch Klub a német hagyományok ápolására. 1995-ben jött létre a Sásdért Egyesület. 1996-ban volt 35 éves a Honismereti Szakkör. A lankás-erdős dombvidék vendégvadászok kedvelt helye. A közeljövőben a környező településeken a falusi turizmus dinamikus fejlődése várható.