| A csaknem 1100 lako-sú falu Békéscsabától délre található Nagykamarás szomszédságában. Nevé-nek eredete egyrészt alma-fával benőtt helyre utal, másrészt fontos tároló épület, a kamara emlékét őrzi. Területe az egykori Harruckern-birtokra esik, itt először 1840-ben éltek a tél kivételével eleki feles-dohányt termelő gazdák, a 14 aranykoronás földeken. 1844-ben csaknem 80 eleki család költözött Al-máskamarásra Harruckern báró jóvoltából, akik kincs-tári szerződésben vállalták a dohánytermesztést. Cserébe 119 házszámot, és annak arányában 20 hold földet kaptak. A kró-nikák tanúsága szerint 1845-ben 726-an laktak a községben, a lélekszám az 1850-es évekre 1000 fölé emelkedett. Ursits Lipót neves aradi építész 1864-ben építette a főtéri kato-likus templomot. Az első iskola ennek szomszédsá-gában még 1845-ben létesült. Nagykamaráshoz hasonlóan Almáskamarás is a későbbiekben dinnyé-iről vált híressé. A XX. szá-zad háborúi itt sem múltak el nyomtalanul, de a legna-gyobb megpróbáltatást 1946 jelentette, amikor a kényszerkitelepítés elérte az almáskamarási német családokat is. Ők javarészt a németországi Leimnitz-ben telepedtek le. 1994-től minden évben hazalátogat-va emlékeznek a szomorú eseményekre. Az ideláto-gató számára a községhá-za évszázados falai és gondozott parkja nyújtanak hangulatos látnivalót. |