| A kellemes hangulatú alföldi kisváros Mezőhegyestől keletre fekszik a román határ közelében. Hatá-rában az Arad felé jó közlekedési lehe-tőséget adó tornyai határátkelőhellyel. Nevének eredete két feltételezésen is alapul, a pelikán régi magyar neve „patonya” volt, másrészt itt volt az Árpád-kori Anya nevű falu és itt lakott Both nevű birtokosa. A XV. századtól neves birtokosok, Hunyadi János, Szilágyi Erzsébet, majd 1508-tól Bran-denburgi György őrgróf uralták. Batto-nya 1596-ban a török korszak telepü-léseinek sorsára jutott, elpusztult. A Száraz-ér partján 1780 körül román, majd később Heves és Pest megyei magyar betelepülők jelentkeztek. A XIX. század közepére melléjük szép számú szerb, szlovák, német került. 1839-től Battonya mezővárosi rangra emelkedett vásártartási joggal. 1920-ig Csanád megyéhez tartozott. Nevéhez fűződik az 1891. évi agrárzendülés, és 1944 szeptember 23, amikor a trianoni határt a hagyomány szerint itt lépték át először a Vörös Hadsereg alakulatai. Az idelátogató turista szemét a szerb ortodox templom 1778-79-ben épült copf stílusú tömbje ragadja meg először a környék legértékesebb ikonosztázával. A romantikus stílusú román ortodox templom 1878-ban épült. 1891-ben emelték a Városházát a szecesszió jegyében. Érdemes felkeresni a világhírű festőművész, Molnár C. Pál emlékházát is. Ő alkotta az 1818-ban épült kéttornyú római katolikus templom freskóit. Battonyán működik hazánk első SOS gyermekfaluja 1986-tól. |