| A város Békéscsabától északra a 47-es számú főút mentén található. A megye névadó települése és első székhelye. Földvára fénykorát a XIII. században élte. 1405-ben vásártartási jogot kapott. 1552-ben alapította meg Szegedi Kis István a ma is működő református gimnáziumát. A török pusztítás után 1711-ben települt újra. 1732-től 1870-ig ismét megyeszékhely. 1857-ig a Fehér- és a Fekete-Körös Békés belterületén folyt össze, a szabályozáskor került ásott mederbe Szanazugnál. A városi rangot 1973-ban nyerte el véglegesen. Háziiparának jellegzetes terméke a fonott kosár és a cukorkaüzemében gyártott pemetefű-cukorka. A város neves szülöttei Jantyik Mátyás festőművész, Veress Endre történész, a neves könyvkiadó Püski Sándor és Béládi Miklós irodalomtörténész. A természeti szépségek kedvelőit a Kettős-Körös hídja és az onnan 3 kilométerre lévő duzzasztója csalogatja. A város melletti Dánfok gazdag vízitúra lehetőségeket kínál a Körösön. Fürdője gyógyvízként 1943-tól várja az idelátogatókat. A múlt emlékei között sorakozik az 1775-ben épült református templom, az Arany János és Karacs Teréz író emlékét őrző református parókia. A késő barokk stílusban 1795-ben emelt Szentháromság-templom oltárát Orlay Petrich Soma festette. A görög-keleti templom barokk stílusban épült 1793-ban Szent Miklós tiszteletére. Gazdag helytörténeti anyaggal bír a Jantyik Mátyás Múzeum, a békési tájház és az Iskolamúzeum. A Békési Galéria a Magyar Nemzeti Galéria anyagából ad válogatást. Az első és a második világháborús emlékmű a város áldozataira emlékeztetnek. További látnivalók még a turulos termálkút és a posta műemlék jellegű épülete. |