Erdőbénye
RégióÉszak-Magyarország
MegyeBorsod-Abaúj-Zemplén
KistérségTokaji
Irányítószám3932
KSH kód25326
Népesség1352 fő
Terület4580 m2
Népsűrűség29.5 fő/km2
A Zempléni-hg. keleti oldalvölgyében, több kis patak forrásvidékén elhelyezkedő hegyaljai falu. A 37. sz. főközlekedési út 7 km-re, a Szegilong területén található vasúti megállója (Miskolc-Sátoraljaújhely) 8 km-re van a településtől. Buszközlekedése elég rapszodikus, habár több alsórendű út találkozási pontja. Területe a római korban is lakott volt. A honfoglaló magyarok már a 9. sz.-ban megjelentek, majd Sárospatak tartozéka lett. Az 1332-es tizedjegyzékben már templomos helyként szerepel. 1404-től a Perényiek birtoka, majd 1604 után a Rákócziakhoz kerül. A hódoltság idejében sokat szenved; a törökök többször felgyújtják. Felhőszakadás, majd pestisjárvány tizedeli javaikat, lakóikat. 1858-ban mezővárosi rangot kap, de hanyatlása miatt visszaminősítik. 1831-ben kolera, 1903-ban tűzvész pusztít a faluban. A 19. sz.-ban híressé tette a Szirmay Ödön által 1830-ban épített gyógyfürdő, mely az itt talált kénes, vasas, timsós vízre épült. Sajnos az utóbbi évtizedekben nem használható. A déli lejtők híres szőlőkultúrája a Hegyalja egyik kedvelt borát adja. A környéken több ásványkincs is kitermelésre vár. A település vonzereje a különleges környezeti adottsága, a híres bor, és a történelmi nevezetességek. Református temploma 1786-ban épült copf stílusban, előtte Kossuth Lajos mellszobra. Római kat. temploma eredetileg gót stílusban épült a 16. sz. közepén; átépítették 1787-ben. A késő barokk Rákóczi-Szirmay kastélyban ma ref. szeretetotthon működik. A parkkal körülvett, volt Budaházy-Fekete kúria a 18. sz. elején épült, korai barokk stílusban. A kúria alatt húzódik a híres Szirmay pincelabirintus. A falun áthalad a Kossuth túra piros sáv jelzésű útvonala. A turistaút mentén, a község határában kemping várja a természetkedvelőket.