Csongrád megye
RégióNincs adat
MegyeCsongrád
KistérségNincs adat
IrányítószámNincs adat
KSH kódNincs adat
NépességNincs adat
TerületNincs adat
NépsűrűségNincs adat
Országunk legmélyebb részén elterülő alföldi határmegyéje megközelítőleg a Kárpát-medence geometriai középpontjában, a magyar-jugoszláv-román határ mentén helyezkedik el. Földjét szinte két egyforma részre osztja a Tisza, amelybe a megye területén torkollik a Körös és a Maros. Kedvező földrajzi fekvése és éghajlati adottságai miatt már a neolitikum korai szakaszától folyamatosan lakott terület volt. A rendelkezésre álló termálvízkincs, kiváló minőségű, nagy kiterjedésű termőföldejei, szénhidrogén lelőhelyei, napjainkra széleskörű, korszerű ipari és infrastrukturális lehetőségeket biztosítanak lakói és az idelátogatók számára. A megye település- és gazdaságszerkezetében nagyon fontos szerep jut a két megyei jogú városnak: Szegednek, mint megyeszékhelynek és Hódmezővásárhelynek. Sajátságos azonban, hogy történelme során a megye öt nagyvárosának mindegyike (Szeged, Hódmezővásárhely, Szentes, Csongrád, Makó) volt már megyeszékhely is, sőt még ebben a sorban kell említeni Szegvár községet is. A közelmúltban három község Kistelek, Mórahalom és Mindszent elnyerte a városi rangot, így a megye ötvenkilenc településéből nyolcra emelkedett a városok száma. Központi szerep jut megyénknek az ország közlekedési vérkeringésében is: Európa fő közúti útvonalai közül az északnyugat-délkeleti és észak-déli irányú nemzetközi főútvonalak haladnak keresztül területén. Két nagy-forgalmú határátkelőhelye: Jugoszláviai felé Röszke, Románia felé pedig Nagylak. A megyére a magas szintű oktatómunka jellemző: Szeged nemzetközileg is elismert kutató- és egyetemi város, a dél-alföldi régió tudományos központja. Megyénknek négy országos jelentőségű tájvédelmi körzete van: a pusztaszeri, a mártélyi, a cserebökényi és a pitvarosi: ezek a területek még őrzik a múlt század természeti képét, itt még élnek a máshol már kipusztult növény- és állatfajok, valamint e területek vízimadár-világa európai jelentőségű. Turisztikai szempontból különleges természeti értékei: folyói, tavai, vízisportolásra, horgászásra; alkalmas vizei, vadászatra, erdei sétákra, gyalogtúrákra lehetőséget adó ártéri-homoki erdei, lovaglást, kocsikázást biztosító pusztái, sajátságos hangulatú tanyavilága a hozzá kapcsolódó életmóddal ideális környezetet biztosítanak a tanyai, falusi turizmus számára. Jó adottságokkal rendelkezik a kerékpáros túrázásokhoz; jelentős ter-málvízkincse egyaránt lényeges tényező a mezőgazdasági termelésben, és idegenforgalmi szempontból is, de nem elhanyagolandó a megye alföldi viszonylatban meghatározó műemléki gazdagsága sem. A rendszeresen megrendezésre kerülő kulturális események is sok látogatót vonzanak ide, közülük a lejelentősebbek: Szegedi Szabadtéri Játékok, (ünnepi hetek), Szegedi Nemzetközi Vásár, az Ópusztaszerena Nemzeti Emlékparkban minden év augusztus 20.-án megrendezendő Szent István napi ünnepségek, a Makói Nemzetközi Művészeti Fesztivál és az ottani Nemzetközi Hagyma-fesztivál, valamint a Csongrádi Napok. A mártélyi üdülőtelep nyaranta otthont ad a művészeti alkotótábornak, a Hódmezővásárhely az ott rendezendő Szent György napi országos juhászversenynek.