| Hajdúsámson ősrégi település. A község határában talált bronzkori leletek azt bizonyítják, hogy már ie. 1900 évvel lakott volt. Az első írásos emlék 1213-ból származik. 1706-ban II. Rákóczi Ferenc fejedelem itt fogadta Debrecen város küldöttségét. Ez évben adományozta a településnek címerét, pecsétnyomóját. 1866-ig Bihar-Sámson, majd 1867-től, a kiegyezéstől, Hajdúsámson nevet kapja. Lakossága az egész középkorban magyar volt. Népessége 1933-ban 6754 fő volt, 1980-ig 6-8 ezer között mozgott. Az iparosodás az 1900-as években kezdődött, elsősorban malomipar, vasipar, kézműipar volt a jellemző. Századunkban a világháborúk számos hajdúsámsoni áldozatot követeltek. A nagyközség adottságai igen kedvezőek, a lakosság száma folyamatosan nő. A városi szintű egészségügyi ellátás mellett igen sokrétű a település közművelődési élete, a Sámsonkerti Iskola Állami Díjas Bábcsoportja országos hírű. A település fejlesztésében a kisvárosi jelleg erősödik. |