| Határában három tájegység érintkezik egymással: észak-északkeletről a Hajdúhát, észak-északnyugatról a Hortobágy¸a "dicső rónaság" és délről a Nagy-Sárrét, illetve a Berettyó vidéke. Kincse a vidéknek a jó mezőgazdasági termőterületeken, a gyógyvízen és a gázmezőkön kívül a bőséges napfény. Az alföldnek ez a része a népvándorlás korában is lakott hely volt. A természeti adottságok, valamint a kereskedelmi utak találkozása miatt a hunok, vandálok, gepidák, gótok, avarok, stb. sűrűn váltogatták itt egymást. Szoboszló első írásos említése 1075-ből származik, amikor I. Géza király az újonnan alapítandó garamszentbenedeki apátságnak adományozta Szoboszlóvásár (a mai város őse) királyi vámjának felét. Bocskai István erdélyi fejedelem 1606. szeptember 2-án kelt címeres adománylevelével 700 lovashajdúnak adott otthont a krími tatárok által teljesen elpusztított Szoboszló helyén. A település szláv eredetű neve a hajdú előtaggal kiegészülve a 19. században terjedt el. 1925. október 26-tól, a hévíz feltörésétől kezdve a város fejlődésében egyre nagyobb szerepet kap a gyógyvíz, s kezdődik el a fürdővárossá fejlődés hosszú folyamata. Természetesen a mezőgazdaság ezután is megőrizte kulcsfontosságú szerepét. Ezt nem szüntette meg a másik kincs, a földgázmező feltárása sem. A városba érkező turista egy kellemes séta során ismerheti meg a város nevezetességeit. Mielőtt elindulna a strand impozáns bejáratától érdemes körüljárnia a domborművekkel díszített történelmi emlékoszlopot, amit 1975-ben, településünk első írásos említésének 900. évfordulójára állítottak. A dombormű egy részlete Bocskait és hajdúit ábrázolja. Néhány méterre ettől virágos, iddilli környezetben áll Pávai Vajna Ferencnek, a gyógyvíz megtalálójának mellszobra. Elindulván a város felé vessünk egy pillantást Szabó László szoboszlói születésű, európai hírű szobrászművésznek "A növekedés szimbóluma" című modern szobrára. A Szilfákalja úton hamarosan a főtérre érünk. Itt az első látnivaló a II. világháborús emlékmű, azután a Bástya presszó előtt álló Bocskai-lovasszobor következik. A Kálvin tér sarkán áll a 15. századi alapokra épült református templom. A templomkertben látható Gönczy Pálnak, az újabb kori magyar pedagógia reformerének (1817-1892) bronz mellszobra, majd pár lépésnyire az első világháborús emlékmű. A templom mellett húzódó erődmaradvány a város egyik legbecsesebb műemléke. Ez már állott a hajdúk idetelepítése előtt is. (Ez a környék a színtere Szoboszló kedvelt népszokásának a szilveszteri csergetésnek.) A Hősök teréről nyíló Bocskai utcán a meghitt barokk katolikus templom közelében van a városi múzeum, a Hajdúság népművészete kiállítás és egy képtár, ahol Miskolczi László festőművész és Cseh Gusztáv grafikus alkotásai láthatók. A Hortobágy irányában lévő Gönczy Pál utcában folytatva utunkat szemünkbe ötlik a középiskolai kollégium új, a szakközépiskola ódon épülete, amelynek kertjében megérdemel egy főhajtást az a szép emlékmű, amelyet a 17. századi török bosszúhadjárat, a Szejdi-dúlás hősi halált halt hajdúinak emlékére emeltettek. A közelben áll és kívül-belül megtekinthető a Fazekas-múzeum, ahol a híres nádudvari fekete kerámia Szoboszlón élő készítőjének, Fazekas István népművésznek alkotásai tekinthetők meg. Említésre és megtekintésre méltó történelmi és néprajzi emlék, művészeti alkotás bőven akad még a városban, a felfedezés örömét-izgalmát szerzi meg a turista, ha mindezeket felkutatja sétái során. |