| A megye nyugati részén a Zagyva folyó partján, a Somlyó-hegy lábánál fekvő település több, mint 2800 lakossal. Közúton az M3-as autópályáról Hatvannál a 21-es úton, vasúton pedig a Hatvan-Salgótarján vonalon közelíthető meg. Története egészen az Árpád-korig vezethető vissza. A területet az Árpád nemzetségből Aba telepítette be, a szájhagyomány szerint a neve is innen eredhet. 1246-1484 között neve több változatát ismerték (Opuch-Apch-Apcz-Opuz-Opach-Opos), míg végül elnyerte mai alakját: Apc. A XIII-XIV. századtól városi rangja volt, és bár a tatárjárás nem kímélte, a település újra benépesült. Az 1482-84-es években fejlett mezőváros volt. A török megszállás idején nagy mozgás volt a faluban, egyes időszakokban teljesen elnéptelenedett. A környéken rengeteg pinceszerű búvóhely húzódik, melyeket a tatár és török megszállás idején valószínűleg emberek és állatok elrejtésére használtak. Ebben az időben a lakosság fő foglalkozása a szőlőtermesztés volt. Utolsó birtokosa a Szent Iványi Farkas család Apc történetében nagy szerepet játszott: Fejlesztett, épített, termelt. A falu központjában találjuk a szabadon álló gótikus eredetű római katolikus templomot, mely a XVIII. században nyerte el végső formáját. A XVIII-XIX. század fordulóján épült a Szent István téren lévő plébániaház. A Szent Iványi család kastélya, az „úrilak" ma a község kulturális és sportközpontja, 1646-ban épült. Környékén több kőbánya is működött, így a „Széleskő" is, ahol a feltörő bányavíz tavat hozott létre, és kedvelt kirándulóhelyet varázsolt. |