| Középkori eredetű település, a XIV. században a Bebek-család birtoka volt. 1430-ban a Perényiek nyerték adományként Zsigmond királytól, azután a Zabary családé lett. Tőlük – leányági öröklés útján – a Tóth-Szabados családra szállt. A falu az Ajnácskő vára felé vezető út mellett fekszik, ezért megsínylette a török hódoltság évtizedeit. A település határában állt a középkorban a Kabalaszó nevű község, amiről először 1427-ben esett szó az oklevelekben. Zabar római katolikus temploma igen régi, a XIII. századból származik, de tornya csak 1932-ben épült. Zabar a trianoni békeszerződés előtt Gömör vármegyéhez tartozott, s csak a határok átrajzolása után került Nógrádba. A faluban óvoda, alsó tagozatos általános iskola, idősek klubja és klubkönyvtár működik. A csendes, tiszta környezetben található településen jók a falusi vendéglátás és a helyi idegenforgalom fejlesztésének lehetőségei. A falu határában a Ceredvölgye Mezőgazdasági Termelő Szövetkezet gazdálkodik. A meglehetősen rossz termőhelyi adottságok miatt főleg a juhtenyésztés jelentős. |