Örbottyán
RégióKözép-Magyarország
MegyePest
KistérségVeresegyházi
Irányítószám2162
KSH kód8545
Népesség5323 fő
Terület2737 m2
Népsűrűség194.5 fő/km2
Őrbottyán: Őriszentmiklós és Vácbottyán egyesítéséből jött létre 1970-ben. A két település története és jellege annyira eltérő, hogy külön ismertetjük. Őrszentmiklós a Sződ-Rákos patak mellett, a Gödöllő-Vác országút mindkét oldalán, a Bp-Vác vasútvonaltól délre helyezkedik el. Az Őrhegy /220 m/ aljában. Első okleveles említése 1344-ből való, amikor már vízimalma is van. A XVIII. században Grassalkovich család birtokába került és ettől kezdve a gödöllői uradalom sorsában osztozott. Egy kúriát Rudnyászky Kálmán építtetett, mely a XX. század elejére Kvassay István tulajdonába került. Ő találta fel az antibaccilin gyógyszert, testvére Jenő pedig híres vízmérnök volt. A középkorban bizonyosan volt temploma Szent Miklós tiszteletére. A jelenlegi római katolikus templomot 1779-1781 között építették az előző templom anyagainak a felhasználásával. A református templom 1936-ban épült fel. Itt született Udvarnoki Béla a baptista egyház kiemelkedő teológusa, aki évtizedekig az USA-ban élt és dolgozott. A református egyház 1929-től hozta létre a Kvassay kúriában szociális otthonát. Az 1950-es évektől itt működik az ország egyetlen harangöntő műhelye, mely jelenleg Gombos Miklós vezetésével külföldre is készít harangokat. Rátót felé az országúttól délre található a kellemes őrszentmiklósi tó, mely köré hétvégi telep épült az utóbbi évtizedekben. Vele szemben működik a környák egyik legnagyobb termelékenységű téglagyára. Vácbotttyán a Gödöllői-dombság nyugati részén a Kinban hegy /265 m/ alatt települt meg. Az itt eredő Bara-patak a Dunába, az Ófalusi réten folyó a Tiszába jut. A középkori falu az Ófalusi-patak völgyében állt, első okleveles említése 1332-1337-ből való, amikor már templomos hely. A Zsidó nemzetség ősi birtoka, melyet 1422-ben átadtak a királynak. Mjad Korvin János, tőle Ráskay Balázs kezébe került, mint Csővár tartozéka. A közeli toronyaljai pálosok 1527-ben szerezték meg, ekkortól kezdve 1786-ig, a rend feloszlatásáig a pálosok a földesurai. Azután a vallásalapítvány birtokában uradalom létesült itt, szántóból és nagyobbrészt erdőből. A pálosok egykori kolostorának maradványait felhasználva épült a művelődési ház. A Kálvária-hegy tetejéről szép kilátás nyílik a környékre.