| Gazdag történelmi múlttal rendelkező város, melyet kedvező természetföldrajzi adottságának is köszönhet. A boglári dombok a kb. egymillió évvel ezelőtti vulkáni kitörés maradványai. Rokona a fonyódi hegy, nagyobb testvérei az északi oldal vulkanikus kúpjai. Már az őskorban is megtelepült itt az ember, sáncokkal megerősített földvárának nyomai szépen láthatók a Várdombon. Éltek itt kelták, rómaiak is. Magyar őseinkről 1211-ből tudunk, a települést akkor Boclar néven említették. A tihanyi apát birtoka volt, szőlőművelésről ismert környék. A hódoltság alatt elnéptelenedett. A 18. század végén már fontos révátkelőhely, a 19. század közepétől ismert a kikötője, amely a mai strand területén volt. A nagy gőzhajóforgalom miatt 1913-ban építették meg a mai kikötőjét a hullámtörő gáttal együtt. Ez ma árnyas kemping. Századunk elején felépült az üdülőtelep, 1932-ben a Bauhaus-stílusú templom. A II. világháború idején emberségből példát mutatott a község. Befogadta a lengyel menekülteket, a szökött francia hadifoglyokat. Az 50-es évektől a szőlő- és a gyümölcsfeldolgozás egyik központja lett. Nagyon sokat fejlődött a szolgáltatás. A mai Boglár nevezetessége a Gömbkilátó, melyet Xantus Jánosról, a híres természettudósról neveztek el. A temető-dombi Vörös és Kék Kápolna ma kiállításoknak ad helyet A Boglárhoz tartozó Szőlőskislakon borpince és borászati kiállítás vonzza a látogatókat. |