Balatonlelle városa a déli Balaton-part egyik fontos idegenforgalmi központja. A település múltja Szent István korába nyúlik vissza. A lakosság megélhetését elsősorban a szőlőművelés, halászat és egyéb mezőgazdasági munkák biztosították évszázadokon keresztül. Lelle 1848-ban mezővárosi címet, valamint vásárjogot kapott. Az 1800-as évek végétől kezdett kialakulni a nyaralókultúra a mintegy 5 km-es partszakasszal rendelkező Lellén. 1904-ben már fürdőegyesület alakult, majd 1906-tól működésüknek köszönhetően megkezdődött a vasúttól délre fekvő területek parkosítása. 1931-32-ben épült a kikötő és hajóállomás. A mai Lelle arculatához tartozik a 2 km-es hosszúságú szabad strand és a majdnem 1 km-es partszakasszal rendelkező fizetőstrand. A településhez tartotó Kishegyen a szőlőművelés a legjellemzőbb ma is, azonban kellemes kirándulási és pihenési lehetőséget is biztosít az odalátogatóknak sajátos hangulatával és szép panorámájával. Itt áll a Szent Donát nevét viselő műemlék kápolna és vele szemben az 1700-as években épült vincellérlakás és pince. A szőlőhegy felett helyezkedik el a mintegy 136 ha területű turisztikai célra kialakított parkerdő. Tengerszint feletti magassága 140-275 m között változik. A településtől keletre található a 12 egységből álló Irma- pusztai halastó rendszer a maga sajátos növény- és madárvilágával. Keletre haladva érhetjük el a rádpusztai Árpád-kori templom romjait. A 250 ha-os változatos felszínnel, meredek domboldallal, mély völgyekkel, horhosokkal tarkított Rádpusztai Parkerdő található a templomromoktól keletre. Ezeken kívül érdemes felkeresni Nepomuki Szt. János műemlék szobrát, és az ősi lellei családok kastélyait is. |