Ajak
RégióÉszak-Alföld
MegyeSzabolcs-Szatmár
KistérségKisvárdai
Irányítószám4524
KSH kód8776
Népesség3934 fő
Terület2476 m2
Népsűrűség158.9 fő/km2
Kisvárdától dél-délnyugatra fekszik a 4-es számú főút közelében. A Rétköz peremének jellegzetes, szalagtelkes faluja. Nevét először 1270 körül említik Ayac alakban. Feltehetően a török láb szóból ered. A borsovai várispánsághoz tartozott. IV. Kun László királyra háramlott. Birtokként a Balog-Semjén nembeli Mihálynak adományozta. 1315-től a Várdai-család birtoka volt. Mellette Kisajak falu is létrejött. IV. Béla és V. István rendelkezései következtében kunok birtokolták. 1681-ben a falu török kézre került, de nem halt el teljesen. A 18. században észak-zempléni szlovák jobbágyok népesítették be. A 19. század elején Heves megyei magyar dohánykertész-családok költöztek Ajakra. Az 1831-es kolerajárvány a lakosság nagy részét elpusztította. 1845-ben a tűzvész okozott hatalmas károkat. 1972-ben nagyközségi rangot kapott. Országszerte híres az ajaki népművészet és népviselet. A református templom eredetileg Szent Miklós tiszteletére épült a 13. században. Az 1681-es török pusztítás következtében megsérült, 1786-ban épült újjá barokk stílusban. A római katolikus Nagyboldogasszony-templom 1819-ben épült, késő barokk stílusban. 1858-ban emelték a görög katolikus templomot. További nevezetesség az alapítás 700. jubileumára állított emlékmű, és a második világháborús kegyeleti emlékmű.