| Kisvárdától dél-délkeletre fekszik a Rétköz peremén. Környékét homok, homokpuszta-gyepek, homoki legelők jellemzik. Nevét egy 1339-es oklevél említi Ourz alakban, előtte 1212-ben is jegyezték, Zsurkkal határos helyként. A 14. században kisnemesi családok birtokolták. 1360-ban Várdai Miklós és Domokos kapták Nagy Lajostól. 1367-ben Anarcsi László birtoka. Kisanarcs nevű része a 15. század végén elnéptelenedett. Nagyvárad 1660-as eleste után a környék török uralom alá került. A falu 1772-ben gróf Teleki József birtoka lett. A 19. században a Czóbel, a Szerencsy és Vay családok birtokolták. A református templom szentélye a 13. században épült Szent László tiszteletére. Romantikus stílusjegyeket hordozó tornyát 1856-58-ban emelték a harangláb helyén. A templom a vajai Vay-család temetkezőhelye. A Czóbel-kúria 1826-ban épült klasszicista stílusban. 7 hektáros angolparkjában áll Czóbel Minka költőnő síremléke. A római katolikus kápolnát 1792-ben Teleki Borbála grófnő építtette. A mai formájában eklektikus, Teleki-kúria a 18. század végén épült. |