| A Beregi-síkságon fekszik, Vásárosnaménytől 11 km-re keletre. A falu nevét 1299-ben említik, mint a Káta nembeli Csarnavodai Beregi Gábriel János fiainak birtokát. A szláv eredetű településnév fekete vízre, patakra utal. 1639-ben Csiarodának írták a nevét. A csarodai határhoz tartozó, az idők folyamán elpusztult Bencepuszta az őskorban is lakott volt. 1950-ben újkőkori edénymaradványok, bronzkori cseréptöredékek kerültek területén elő. Bencepusztát Csarnavodai Kun György leszármazottai birtokolták, 1651-től a Perényi családé lett. Csaroda határához tartozik Bajospuszta. 1348-ban a Lázár és a Csarnavodai család egyezséget kötött a csarodai birtok elosztásáról. 1349-ben Várdai Jánosnak, 1449-ben Szepessy Istvánnak volt itt birtoka. A 16. században tovább szaporodott a birtokos családok száma. 1919-ben a román megszálláskor Csarodán rendezkedett be rövid időre a beregszászi közigazgatás. A helyi vámőr laktanyában a második világháborúban menekült lengyel katonatisztek éltek. A református templom Árpád-kori falusi templomépítészetünk egyik legszebb, szinte sértetlen emléke. A 13. század második felében emelték téglából késő román stílusban. A 16. századtól már a református felekezeté lett. Csaroda határának védett természeti értékei a Báb-tava -tőzegmoha láp, égerekkel és tőzegáfonyákkal-, valamint a Kisasszony erdőben lévő Nyíres-tó. Mindkét tó az északi jellegű lápok legdélibb síksági rokona. |