| A Beregi-síkságon fekszik a Tisza mentén. Vásárosnaménytól észak-északnyugatra.
Területén rendkívül gazdag újkőkori, bronzkori, szkíta és hun leletek kerültek elő. 5-6 ezer éve Kisvarsány része lehetett a fontos tiszai kereskedelmi útvonalnak.
Az ősi Varsány törzsről eredeztetett község egyike a legrégebbi magyar településeknek. 1366-ban már külön ismerték Óvarsányt és Újvarsányt.
A területet 1371-ben Csaholyi Péter birtokolta.
Kisvarsány 1426-ban különült el Nagyvarsánytól.
Határába olvadt Derzs mint ősi Gut-Keled birtok.
1575-ben a falut Kenderes-Varsányként ismerték és királyi adományt kapott területéből Dálnoki Székely Gáspár és Boldizsár, valamint Mághy Zsófia. Kisebb birtokrészekkel bírtak a Ráskay, Butykay, Cseley, Kopácsy, Rozsályi Kun, Ibrányi családok. Újabb és újabb tulajdonosok feltűnése után a 19. században Gyulay István volt itt a legnagyobb birtokos.
Református templomát 1826-38-ban bővítették régebbi falak felhasználásával, vagy építésével.
Toronygomblyához fűződik a Halász Géza 1908-as tragédiát feldolgozó ,,Varsányi ballada.'' |