| A Szatmári-síkságon fekszik közvetlenül az ukrán határ közelében, a Tisza mentén.
Nevét a szépséges szó, szláv megfelelőjéből eredeztetik. A néphagyomány szerint a szomszéd Váriban lakott a gyönyörű gót leány, Melotka és mulatni járt ide a másik partra.
A cégényi monostor birtokaként 1181-ben említik.
1315-ben a Kölcseyek birtokolták, a 16. században a Perényi, Báthory, Kölcsey család osztozott területén.
A jobbágyfelszabadításig megmaradt Kölcsey birtokrész mellett, később a Borkóczy, Rhédey, Jármy családok is részesedtek belőle. 1983-tól Tiszabecs társközsége volt. 1989-ben Fehérgyarmat városkörnyéki községe lett. 1991-től önálló.
1999-ben az évszázad árvize fenyegette házait.
Késő barokk református temploma 1792-93-ban épült.
Itt született Milotai Nyilas István (1571-1623) Bethlen Gábor udvari főpapja. Emlékművét 1911-ben állították.
Milota dióligeteiben terem a legzamatosabb papírhéjú magyar diófaj: a milotai dió. |