| A Közép-Nyírségben fekszik, Nyíregyházától északra, 17 km-re. Határában található a Nagyhalászi-halastó. Neve ősi lakosainak foglalkozására utal. Területén a századfordulón még fellelhetők voltak az Árpád-kori százdi apátság romjai. Az Árpád-kori királyi birtokot Nagyhalásznak, Belhalásznak, Monostorhalásznak is nevezték. A tatárjárás idején elpusztul területet IV. Béla 1245-ben a Gut-Keled nemzetségnek adományozta. 1291-ben vették meg a Csicseri család ősei. A 15. században a Czudarok és a Drágffyak voltak földesurai. A török időkben elnéptelenedett, de 1566-ra újranépesült. A 18. században az Elek, Lónyay, Kornis, Vay, Cuha és Dessewffy családok birtkolták. 1984-től Nyíregyháza városkörnyékéhez tartozott. 1993-ban városi rangra emelkedett. Középkori templomának romjait 1981-82-ben tárták fel. Református temploma késő barokk stílusban 1790 körül épült. Eklektikus tornyát 1883-ban emelték. A római katolikus plébánia templom 1887-88-ban épült eklektikus stílusban. A Csuha-Kállay kúria a 18. században épült, 1830 körül klasszicista stílusban átépítették. Falán emléktábla őrzi a házban született Csuha Antal 48-as honvédtábornok emlékét. |