NYIREGYHÁZA
RégióÉszak-Alföld
MegyeSzabolcs-Szatmár
KistérségNyíregyházi
Irányítószám4400
KSH kód17206
Népesség118795 fő
Terület27446 m2
Népsűrűség432.8 fő/km2
A Nyírség fővárosa, Szabolcs-Szatmár-Bereg megye székhelye. Területét az őskorban is lakták. Nevét egy 1219-es oklevél említi. A 14. század elejétől közel négy évszázadon keresztül a Báthoryak birtokolták. A Rákóczi-szabadságharcban lakosainak jórésze lovasként harcolt a kuruc hadseregben. A 18. század elején a Károlyi család szerezte meg. Újkori története 1753-ban kezdődött, amikor Petrikovics János szarvasi csizmadiamester Károlyi Ferenc gróf felkérésére Békés megyei evangélikus tót jobbágyokat, tirpákokat toborzott Szarvasról, Mezőberényből, Tótkomlósról, Békéscsabáról, Orosházáról és Gyuláról. A tirpák betelepülés emlékét őrzi a mai Szarvasi utca. A későbbiekben több felvidéki vármegyéből is jobbágycsaládok költöztek Nyíregyházára. 1837-ben megtörtént az örökváltság. 1849-ben Paskievics orosz csapatai súlyos károkat okoztak. 1876-tól a város megyeszékhely lett. A rohamosan fejlődő ipari és kereskdelemi központ 1919. április 27-től 1920. március 10-ig román megszállást szenvedett. 1944-ben 15 ezer zsidót gettósítottak a környékről. 1944. szeptember 6-án szőnyegbombázás érte a város. Majd október 31-én súlyos harcok után bevonultak a szovjet csapatok. 1956-ban itt volt a Megyei Nemzeti Bizottság székhelye. A város neves szülöttei: Benczur Gyula festő, Gádor Béla író, Krúdy Gyula, a modern magyar prózaírás egyik legnagyobbja, Váczi Mihály költő. A Városháza 1841-ben épült klasszicista stílsuban. Eklektikus formáját 1872-ben kapta. A Magyarok Nagyasszonya római katolikus templom neoromán stílusban a századfordulón épült. Az eklektikus Megyeházát 1891-92-ben emelték. Szecessziós stílusú az 1908-ban épített görög katolikus templom és püspöki palota. A Móricz Zsigmond Színház épületét eklektikus ízlés szerint 1894-ben emelték. A Jósa András Múzeum régészeti, néprajzi tárlatokat mutat be. 1870-ben épült a romantikus stílusú református templom. Késő barokk stílusú az evangélikus templom, 1855-ben neoreneszánsz részletekkel egészítették ki. Nevezetes kirándulóhely Sóstófürdő. Határában 1979-ben nyílt meg a Szabolcs-Szatmár-Bereg megye népi építészetét bemutató múzeumfalu.