| A Bakony fővárosa műemlékekben, történelmi emlékekben gazdag város, a megye gazdasági és kulturális központja. Aki Magyarország nyugati határa felől a Balaton, vagy a Bakony tájai felé igyekszik, feltétlenül megáll az ősidők óta lakott településen, a királynék varosában. Az első régészeti leletek már az i. e. IV-III. évezredből származnak és különösen gazdag emlékanyag került elő a bronzkorból, bizonyítva a város és környéke eredetét.
Ősi negyede, a vár, a 30 m magassággal kiemelkedő dolomit sziklákra épült. A város szívének is nevezhető Várhegy védelmét a középkori tűztorony biztosította. A Hősi Kapu alatt jutunk be a középkori falakkal szegélyezett váregyüttesbe. A vár falát az utca házai takarják el. A főutcán végigsétálva a pusztulás és az újjáépítés emlékeivel egyaránt találkozunk. Az uralkodó barokk stílusjegyek mellett itt a román és gótikus stílus és a későbbi copf, rokokó és klasszicista elemek teljes összhangja gyönyörködteti a látogatókat. A várhegy legmagasabb épülete a Szent Mihály Székesegyház. A Bazilika alapításáról a pannonhalmi alapító levél is említést tesz 1001-ből. Az eredeti templomból kevés részlet maradt az utókorra, mert az elmúlt közel ezer év alatt a templomot többször pusztította tűzvész és a különböző korok hadseregei. 1723-ban barokk stílusban építették újjá, majd 1907-1910 között neoromán stílusban alakították át. A szomszédságában álló Szentháromság-szobor 1750-ben homokkőből készült, amit Padányi Bíró Márton püspök állíttatott, akinek nevéhez fűződik a veszprémi vár XVIII. századi rekonstrukciója is. A székesegyház mellett tárták fel az ezer éves Szent György kápolna maradványait. Előterében Imre herceg szobra áll, aki itt tett szüzességi fogadalmat.
A váregyüttes központi helyén, ott, ahol az utca térré szélesedik az egykori királyi lak helyén áll a barokk püspöki palota. Fellner Jakab építette 1765-1776 között. Termeiben 1772-ből származó freskók láthatók. A szomszédos Gizella-kápolna a XIII. századból származik. Az utca végét lezáró bástyafal csodálatos látványt nyújtó kilátópont. Itt áll István király és Gizella királyné kőszobra. Gizella tette Veszprémet a királynék városának, a magyar királynékat a veszprémi püspök koronázta meg. Ezért is emlékezik a város minden évben rendezvénysorozattal szeretett királynéjára a Gizella Napokon. A kilátópontról kitekintve a Séd-völgyét láthatjuk a város egyik jelképével, a Viadukttál, valamint a Bakony és környéke panorámájával. A bazilika mellől lépcsősor vezet a Benedek-hegyre, a Séd-völgyéhez, majd onnan a szikláról látható romkerthez, egykori kolostorhoz. Ezen az úton juthatunk el a Betekincs völgyön keresztül a XVI. századi görög apácakolostor maradványaihoz is. A völgyhíd alatt található, a természeti környezetben fekvő állatkert.
A Laczkó Dezső Múzeum a város története mellett a Bakony és Balatonfelvidék évezredeit is bemutatja, többek között másfélszázezer tárgyból álló régészeti gyűjteménnyel. A város tudományos-oktatási-kulturális centrum szerepére utal a vegyipar kutató háttere, az Universitas szerepét betölteni kívánó egyetem, valamint az ország egyik legszebb színháza, az egyházi központra pedig az érsekségi szerep és a teológiai főiskola. Különleges hangulatot árasztanak a sétáló utca felújított házai, valamint az egykori püspöki jószágkormányzósági palota — ma könyvtár — épülete és hajdani sóház helyén 1886-1887-ben neoreneszansz stílusban épített megyeháza épülete. |