Göndöcs Péter térképei adják az alapját a Google Maps adatbázisának | A HISZI – TÉRKÉP honlapja

Göndöcs Péter térképei adják az alapját a Google Maps adatbázisának

Írta: / 2019. január 18. péntek / Kategória: Egyéb / -

Kedves Érdeklődő!

Az alábbiakban változatlanul közöljük a Gyulai Hírlapban 2019. január 12-én megjelent cikket.

” …

A TÉRKÉP Kft. ügyvezetőjével a cég történetéről beszélgettünk

Gyula városában bizonyára sokan ismerik Göndöcs Pétert, ahogyan az általa alapított és vezetett TÉRKÉP Kft. – korábbi nevén HISZI-MAP Kft. – neve is ismerős lehet, de azt valószínűleg már kevesen tudják, hogy mit is köszönhetünk a térképekkel foglalkozó cégnek. Az ügyvezetővel az indulásról beszélgettünk, a cég terjeszkedéséről és térnyeréséről, a megyeatlaszokról, a GPS-navigáció megjelenéséről, a Google szerepéről, valamint a nemrégiben harmadik kiadását megélt fürdővárosi útikönyvről.

Göndöcs Péter a TÉRKÉP Kft. ügyvezetője

Göndöcs Péter
Fotó: Gyulai Hírlap – Tóth Péter

Göndöcs Péter azzal kezdte, hogy 1989 őszén indította el a TÉRKÉP Kft.-t – amely a kezdetekkor még egyéni vállalkozásként, majd bt.-ként működött –, gyakorlatilag tőke és vállalkozói ismeretek nélkül, hiszen a szocializmusban még nem voltak magánvállalkozások. Előtte négy munkahelye volt: dolgozott művelődési ház igazgatójaként, volt a SZOT-üdülő kulturális programszervezője, a megye első családsegítő központjának vezetője, valamint a Thermál Camping vezetője is.

Mint mondta, népművelőként és programszervezőként megtanulta, hogyan kell az emberek igényeit felmérni és kiszolgálni, így elérkezettnek látta az időt, hogy belevágjon saját ötletei megvalósításába.

A kezdeti időkben saját irodája sem volt a cégnek, a marketing sem úgy működött még a 90-es évek elején, ahogy manapság, de így is számos olyan ötletet valósított meg önerőből, amely akkor újdonságnak számított. Reklámújságok kiadásával is foglalkoztak, Göndöcs Péter ekkor találkozott olyan térképekkel, amelyekben reklámokat is elhelyeztek, így elkészített egy olyan Gyula-térképéket, amelyben reklámok is helyet kaptak: ezek finanszírozták a kiadást.

– Nagy sikere volt – mondta Göndöcs Péter, hozzátéve, hogy állandóan volt konkurencia, de amíg azok leragadtak egy-egy város térképénél, ők továbbmentek, és Sarkad térképét is elkészítették, majd jött Gyomaendrőd, Makó, Mezőtúr, Nyíregyháza, Mosonmagyaróvár és számos más település. A térképek mennyisége mellett az új típusú szervezésmódszertan és a kreativitás volt a kulcs, ezeknek köszönhetően született meg az újfajta rendszer.

A TÉRKÉP Kft. atlaszaiz és térképeit bemutatóm vitrin Göndöcs Péter irodájában.

Fotó: Gyulai Hírlap – Tóth Péter

Az ügyvezetőtől megtudtuk, több éven keresztül készítettek reklámokkal ellátott térképeket, a kis településeken viszont nem volt elég reklámozó, így merült fel az első megyeatlaszok ötlete. Ezekbe az adott megyék összes településének térképe helyett kapott, és újdonságként a városok címerei is szerepeltek bennük, amelyeket a kiadó gyűjtött össze először Magyarországon.

– A megyeatlaszokból 1994-től 2000-ig háromszázezer példányt adtunk el – emelte ki Göndöcs Péter. Megtudtuk, hogy ezeket a kiadványokat használták a rendőrök, a tűzoltók, a mentők, a fuvarozók és az idegenforgalmi cégek is, valamint számos olyan vállalkozás, amelynél elengedhetetlen volt a pontos helyismeret.

A megyeatlaszok készítése során találkoztak először a térinformatika fogalmával, melynek lényege, hogy a térképek földrajzi koordinátákat tartalmaznak, amelyekhez adatbázisokat lehet csatolni. A cég elkezdte a magyarországi térképeket egy térinformatikai adatbázissá alakítani, ma Magyarországon minden jelentős térinformatikai fejlesztés a TÉRKÉP Kft. eredetei felméréseinek a felhasználásával készül.

A 90-es évek végén – nyugatról származó hírek alapján – kezdte el a cég a forradalmian újnak számító GPS-navigációs felméréseket végezni. A technológiai fejlődés a terjeszkedést és a bővítést vonta maga után: 2002-ben Göndöcs Péter megalakította a budapesti székhelyű Top-Map Kft., valamint a Kolozsváron működő Suncart Kft.-t, amelynek a fő feladata a GPS-es alapú gépjármű-navigációs adatbázisok fejlesztése volt. A Suncart készítette el emellett a romániai város- és településtérképeket, valamint a megyeatlaszokat is.

A 2000-es évek elején tehát már két hazai és egy külföldi cégből állt Göndöcs Péter térképes és térinformatikai „birodalma”, a terjeszkedéssel párhuzamosan pedig lassan teljessé vált mind Magyarország, mind Románia térinformatikai adatbázisa és GPS-navigációs adatbázisa.

Fotó: Gyulai Hírlap – Tóth Péter

2004-ben a két ország navigációs adatbázisát továbbadták – többek között – két nagy cégnek, a Navtechnek és a TeleAtlasnak, amelyek főként autógyártóknak szállították be a térképeket. Az adatbázisok előállítására hatalmas összegeket költött a három cég, ezért szükséges lépés volt a sokirányú értékesítés, azonban jött egy nem várt fordulat, amikor a TeleAtlas továbbértékesítette a térképes adatbázisokat egy olyan vállalatnak, amely addig csak internetes keresőt működtetett: ez volt a Google.

Göndöcs Péter elmondta, hogy a TeleAtlasnak való eladáskor, 2004-ben, még nem tudták, hogy a Google tervezi a saját navigációs alkalmazását – a Google Mapset –, amelyet végül 2006-ban indítottak el, benne a magyar szakemberek által készített térképekkel.

– Azt hittem, hogy egyeduralkodók leszünk két országnak a piacán, az fel sem merült bennünk, hogy lesz majd egy új típusú cég, amely mindezt ingyenesen közzéteszi a világhálón. Csapdába kerültünk: ha a térképeinket ingyen elérhetik az emberek, akkor nem fogják tőlünk a továbbiakban megvásárolni.

Megtudtuk, hogy a cég árbevétele 2006-tól kezdődően drasztikusan csökkent, az értékesítési lehetőségek gyakorlatilag megszűntek, így a vállalat tevékenységet is át kellett strukturálni. A továbbiakban már főleg csak magyarországi térinformatikai fejlesztésekkel, útikönyvekkel és tematikus térképekkel foglalkozott a vállalkozás, így készültek el olyan útmutatók, mint a kerékpáros-, a lovas- és a horgásztérképek, országszerte pedig több mint 8000 olyan utcai térképet állítottak már fel, amely az adott település utcahálózatát és látványosságait mutatja.

Beszélgetésünk második felében tértünk át a Gyula és környéke című útikalauz harmadik, jelentősen bővített kiadására, amelyet júliusban jelentettek meg. A könyv első verziója 2004-ben, a második pedig 2009-ben jelent meg.

Fotó: Gyulai Hírlap – Tóth Péter

A történethez hozzátartozik, hogy a TÉRKÉP Kft.-nek volt egy térképboltja, ahol útikönyveket és ajándéktárgyakat is kaphattak az érdeklődők. A 2000-es évek elején egyre többen érdeklődtek, hogy árulnak-e gyulai útikönyvet. A cég ebben az időszakban még nem foglalkozott ilyen kiadványokkal, Göndöcs Péter viszont a 80-as években a mostani Erkel Hotelben – az akkori SZOT-üdülőben – volt kulturális programszervező, ebben a minőségében pedig számos városi és megyei kirándulást szervezetett, így a helyismerete és a felkészültsége adott volt, hogy belevágjon az útikalauz elkészítésébe.

Mint mondta, az elkészült kötetnek nagy sikere volt mind a turisták, mind a gyulaiak körében. A könyvek városnéző séták köré szervezik a turisztikai információkat, a fürdőváros mellett pedig Sarkad, Doboz, Elek, Szabadkígyós, Kétegyháza, Lőkösháza is megjelent egy térképpel és településismertetőkkel, a harmadik kiadásban pedig már Újkígyós is szerepel, valamint a vár körüli régészeti kutatások eredményei és a város szecessziós épületeit bemutató anyag is színesíti a kiadványt.

A harmadik kiadás eddig csak magyar nyelven jelent meg, ellentétben az első kettővel, amely a magyar mellett angolul, németül és románul is elérhető volt a vásárlók számára. Mindez azért is fontos, mert azokban számos olyan turisztikai jelentőségű történés még nem szerepel, amely az új kiadásban már helyet kapott: az Almásy-kastély, az AquaPalota, a felújított Erkel-ház vagy éppen a ferences romkert. Göndöcs Péter hozzátette, hogy szeretné a harmadik kiadást is több nyelven megjelentetni, de ehhez a városvezetés segítségére is szükség van.

– A fiatalokban már fel sem merül, hogy volt olyan időszak, amikor nem volt ennyi térkép, számukra ez a számítógép, az internet és a mobiltelefonok korában már evidencia – fogalmazott Göndöcs Péter. Kiemelte, azért is tartja fontosnak, hogy megismerjék a történetét, hogy az emberekben tudatosuljon: amit milliók használnak nap mint nap, ahhoz meghatározó és elengedhetetlen volt az ő munkájuk.

Az útikalauz harmadik kiadása
Fotó: Gyulai Hírlap – Rusznyák Csaba

… “

Nem lehet hozzászólni