Mindkét kólaóriás a TÉRKÉP Kft. termékét használja munkájához | A HISZI – TÉRKÉP honlapja

Mindkét kólaóriás a TÉRKÉP Kft. termékét használja munkájához

Írta: / 2014. november 03. hétfő / Kategória: Egyéb / -

A világ második legnagyobb kóla gyártójának magyarországi egyik vezetője 1996-ban bement fővárosi irodájába és megkérte titkárnőjét, hogy hívjon fel egy gyulai számot. A cég akkor már 170 depóval rendelkezett Magyarországon, elérkezett tehát az ideje annak is, hogy a helyi logisztikát az amerikai szisztéma szerint szervezzék meg. A rendszer néhány éve már kiválóan működött Amerikában, és úgy döntöttek, hogy a magyar divízió is elérte azt a méretet, ahol már megéri bevezetni a szállítást optimalizáló, útvonaltervező rendszert.

A feladat adva volt, meg kellett tervezniük a lerakatok egymás közötti, valamint a lerakatok és az értékesítési pontok közötti legrövidebb útvonalat. Természetesen a legkiválóbb program is csak akkor működik jól, ha minden szükséges adat a szoftver rendelkezésére áll. Ebben az esetben az adatbázis Magyarország összes országútjának és legalább 170 város részletes térképének az adatait jelentette. A kólagyártó cég emberei az országutak adataira Budapesten könnyen rátaláltak, a várostérképek miatt indították el a gyulai hívást.

Göndöcs Péter, a HISZI-MAP Kft. alapítója és ügyvezetője gyulai irodájában

Göndöcs Péter, a HISZI-MAP Kft. alapítója és ügyvezetője gyulai irodájában

– Emlékezetes telefon volt, az biztos – emlékezett vissza a 18 esztendővel ezelőtt történtekre Göndöcs Péter, a HISZI-MAP Kft. alapítója és ügyvezetője. – Ez a tárgyalás nem csak addigi munkánk sikerének szólt, de alapvetően meg is változtatta életünket, bár az első pillanatban ezt még nem érzékeltük igazán. Akkor kezdtük el felfogni munkánk jelentőségét, amikor fél évvel később a másik kólagyártó is bejelentkezett vásárlónak.

– Mind a két cég megvásárolta?

– Igen, azon kevés vállalkozások egyike vagyunk a világon, amelyik mind a két cégóriásnak beszállító partnere lett. Köztudomású, hogy a két vállalat teljesen külön utakon jár, mindent mástól szereznek be, mint a másik. De ugyanígy jártunk a világ két legnagyobb térképszolgáltatójával is, akiknek szintén nagyon kevés közös beszállítójuk van, mi ezek közé tartozunk. Európában a Teleatlas, Amerikában a NavTeq is tőlünk vásárolta meg Magyarország térinformatikai adatbázisát.

– Térjünk vissza a kólagyártó szerződésére…

– Természetesen ma már nyugodtan kijelenthetem, hogy az üdítőgyártók, a Teleatlas és a NavTeq szerződéssekkel kerültünk fel a XXI. század sikertörténetének szekerére. Arra a szekérre, amelyen a térbeli információval sáfárkodnak a világ legsikeresebb vállalkozásai.

Egy településtérkép a magyarországi 3150 közül. A cég elkészítette az ország összes településének térképét és térinformatikai adatbázisát

Egy településtérkép a magyarországi 3150 közül. A cég elkészítette az ország összes településének térképét és térinformatikai adatbázisát

– Elég talányosan hangzik, fejtsük talán ki ennek a hívásnak és a létrejött tárgyalásnak az előzményeit. Miért is pont Önöket keresték meg?

– Azért, mert 1996-ban a HISZI-MAP Kft. rendelkezett a legtöbb magyar várostérképpel. Tehát amikor a kólagyártó cég magyarországi útvonalterveket akart készíteni, ahhoz szükségük volt a települések térképeire is. Utánajárásuk eredménye az volt, hogy ezt nálunk, Gyulán találhatják meg egy helyen.

– Elég érdekes, mert az ember azt gondolná, hogy a térképek, a várostérképek elkészítése is állami, önkormányzati feladat. Legalábbis a „békeidőkben” biztosan így volt. Hogyan lehetséges az, hogy a rendszerváltás után alig hét évvel egy gyulai magánvállalkozás rendelkezett a legtöbb magyar várostérképpel?

– Tulajdonképpen ez a HISZI-MAP Kft. története. De mielőtt belemerülnénk, megjegyzem, hogy a kólások hívásának időpontjában még nem volt meg a kért 170 település térképe, de mivel akkor már hatalmas apparátussal dolgoztunk az összes magyar település térképének előállításán, a tárgyalások során természetesen vállaltam a még hiányzó, körülbelül 85 térkép határidőre történő elkészítését is.

Az önálló, vállalkozói útra lépett Göndöcs Péter első sikeres ötelteinek egyike. Ezeket a képeslapokat százszámra adta el Gyulán, Hajdúszoboszlón és Békéscsabán is. A képeslapokon a városok éjszakai látképe látható

Az önálló, vállalkozói útra lépett Göndöcs Péter első sikeres ötelteinek egyike. Ezeket a képeslapokat százszámra adta el Gyulán, Hajdúszoboszlón és Békéscsabán is. A képeslapokon a városok éjszakai látképe látható

– Hány éves volt Ön és mivel foglalkozott 1989-ben, amikor megtörtént a rendszerváltozás? Nyilván a térképekhez való kapcsolatát szeretném kideríteni!

– Harmincegy esztendős voltam, három kisgyermekkel éltünk Gyulán, és a megyei tanács tulajdonában lévő Termál Kemping és Motel igazgatójaként dolgoztam. Jó állásom volt, ráadásul nem én kerestem ezt a munkát, engem keresett meg a tulajdonos.

– Hol dolgozott előtte?

– Békés megye első családsegítőjét vezettem 1986-tól kezdődően, előtte a SZOT programszervezője voltam, az Erkel Hotelban dolgoztam, egyébként egész pályafutásom Zsadányból indult, ahol a kultúrház vezetője voltam. Végzettségem szerint tanár és népművelő vagyok.

– Előéletében semmi nyoma nem lelhető fel a térképészetnek…

– Tulajdonképpen ma sem vagyok térképész. Nem tudok térképet rajzolni, nem tudok városokat térképészként felmérni, nem tudok térképet szerkeszteni, egyáltalán, semmi olyan szakmai munkát nem tudok elvégezni, ami a térkép megszerkesztéséhez szükséges. Az én találmányom ebben a műfajban a térképelőállítás feltételeinek a megteremtése volt. Például felismertem, hogy a településtérképek iránt komoly kereslet van. Aztán ki kellett találni, hogyan lehet előteremteni a szükséges pénzt a térképek elkészítéséhez. Mert azt tudni kell, hogy a HISZI-MAP térképei üzleti alapon készültek, nem volt mögöttünk sem állami támogatás, sem pályázati pénzforrás. Minden fillért a piacról kellett előteremtenünk.

Később már várostérképekből, légifelvételekből is készültek képeslapok...

Később már várostérképekből, légifelvételekből is készültek képeslapok…

– Hogyan jutott el egyáltalán odáig, hogy térképekre keressen pénzt a piacon?

– Ha megtartottam volna kemping igazgatói állásomat, nem lett volna szükségem arra, hogy térképkészítésre vállalkozzak. De nem tartottam meg egyébként mind presztízsében, mind jövedelmezőségében jó munkahelyemet. Egyszerűen felmondtam.

– Miért? Mi kényszerítette ki a jó és biztonságos perspektívával kecsegtető alkalmazotti munkájából?

– Senki nem kényszerített, magam határoztam a váltás mellett, mert hittem abban, hogy a megváltozott társadalmi körülmények között vannak létjogosultságai ötleteimnek, elképzeléseimnek. Mindig nagy rendszerekben és összefüggésekben gondolkodtam, meg voltam győződve arról, hogy a siker a szervezésen és a kommunikációs csatornák jó használatán múlik. Engem nagyon sok ötlet feszített, minden pillanatban eszembe jutott valami, amit meg lehetett volna valósítani. Ambícióimhoz nem illeszkedett a kemping igazgató állása.

Hajtogatós térkép - Miért nem?

Miért nem?

– Azért, mert abban a szervezetben nem voltak meg a feltételei a gyors változtatásoknak. Mondok egy konkrét példát. A kemping területén lévő összes kandeláber télen, nyáron mindig égett, akár volt vendég a kempingben, akár nem. Szakaszolni akartam a világítást, mert nagyon sok volt az áramdíj. De egy ilyen egyszerű lépést sem tudtam keresztülvinni a vállalat bürokráciáján, ráadásul a dolgozók kisebb gondja is nagyobb voltak annál, hogy a kemping jobbításán dolgozzanak, az évek során olyan jól kialakultak az egyes posztokhoz tartozó önzsebes üzletek, hogy mindenki kizárólag a saját pecsenyéjével foglalkozott. Én meg tele voltam energiával.

– Tehát felmondott. És mihez kezdett?

– Így történt. Otthon három kisgyerek és apa feladta az állását. 1990 tavaszán megalakítottam egyéni vállalkozásomat. A cég nevében belefoglaltam hitvallásomat is, mert a Humán Ismereteket Szerveező Iroda nevének kezdőbetűiből állt össze a cég neve.

– Engedje meg, hogy közbeszóljak. Ha csak ezt a nevet kiírta volna egy iroda ajtajára, valószínűleg egyetlen kuncsaft sem lépett volna be az ajtón, már csak azért sem, mert senki nem érzete volna hiányát saját életében humán ismeretek szervezésének. Miért pont ez lett a neve?

– Pontosan azért választottam, hogy magamat és gondolkodásomat bemutassam. A teljes nevet szerintem soha nem írtam ki, mert azt én is sejtettem, hogy ilyen ajánlatot 1990-ben biztosan nem tudtam volna eladni. Viszont tudtam azt, hogy én mit akarok eladni.

– Mit akart eladni?

– Mindent, amit a rendszer kínált. A legeslegelején én forgalmaztam a térségben a Vitamix nevű gyümölcs-sűrítményeket, szerveztem egy kapcsolatközvetítő irodát, mely többek között társkeresséssel, de albérletközvetítéssel is foglalkozott egyéb dolgok mellett. Kiadtuk a HISZI Hírvadász című hirdetési újságot és rögtön szerveztem egy Schirilla Egészségnapot az egykori pártház épületébe. Fél évvel korábban ezek között a falak között még pártbizottsági ülések zajlottak, a mi rendezvényünkre meg bárki bejöhetett, több százan be is jöttek, és az egészséges életmódról hallgathattak meg előadásokat, adhattak vért, megvásárolhatták Schirilla György könyvét és találkozhattak egy sereg olyan dologgal, amilyennel korábban még nem.

– A kérdés mégiscsak az, hogyan hoztak a konyhára ezek a rendezvények, kiadványok?

– Meg nem gazdagodtam belőlük, de minden kezdeményezésemen volt minimális nyereségem. Ez a tevékenység éltetett, élveztem, hogy a kommunikáció és a szervezés eszközeivel meg tudom valósítani elképzeléseimet.

A cég életét alapvetően megváltoztató Megyeatlasz sorozat egyik darabja

A cég életét alapvetően megváltoztató Megyeatlasz sorozat egyik darabja

– Úgy érezte, hogy rátalált a saját útjára?

– A munka változatossága, a folyamatos koncepciógyártás és -szervezkedés szempontjából feltétlenül. De el lehet képzelni, hogyan lehetett egy alapvetően kapcsolattartásra, kommunikációra szerveződött vállalkozást a legminimálisabb infrastruktúra nélkül elkezdeni és működtetni.

– Akkoriban a mobiltelefonok még hallomásból sem voltak ismerősek, sőt, a vonalas telefon is kurrens cikknek számított. Hogyan tudtak Önről, hogyan találta meg a munkáit?

– Volt kaland bőven. A TIT eszközraktárában volt az első irodám, ahová végül sikerült egy ikervonalat is leszerveznem. Ha senki nem telefonált, akkor én használhattam a telefont, illetve akkor kapcsoltak hozzám egy hívót, ha a telefonos számára érthetetlen kéréssel szóltak bele a telefonba. Hogy legyen valami nyoma is létezésemnek, szó szerint elkunyeráltam a mozi használaton kívüli vitrinjeit, ott mutattam meg magamat, azt, hogy mivel is foglalkozom. Ott lehetett látni az általam forgalmazott termékeket, szórólapokat, hirdetési újságot. Innen indultunk. Amikor a térképek is képbe kerültek, irodát kellett váltanom.

– Mikor kerültek képbe a térképek?

– Ugyanennek az évnek az őszén. Akkora már lett egy sereg partnerem is, akik láttak fantáziát az ötleteimben. Olyannyira, hogy az egyéni vállalkozásomat át kellett alakítanom betéti társasággá. Összesen tizenkét tagja volt a bt-nek. Elképesztő! De hát ki tudta akkor, hogyan kell jól vállalkozni.

Hajtogatós térképek, megyeatlaszok, útikönyvek mind szerepelnek a HISZI-MAP Kft. portfóliójában, általában mindennel foglalkoznak, amihez térképre van szükség

Hajtogatós térképek, megyeatlaszok, útikönyvek mind szerepelnek a HISZI-MAP Kft. portfóliójában, általában mindennel foglalkoznak, amihez térképre van szükség

– Tehát térképek…

– Igen. A térképek ötlete akkoriban a cégünk által már kipróbált, nagyon jól működő és nagyon népszerű városi falinaptárok mintájára fogalmazódott meg bennem. Csináltunk falinaptárokat és fali várostérképeket is. A naptárak B/2 méretben készültek. Egy szép városfotó és a távolról is jól olvasható éves naptár mellett sok hirdetés volt ezeken a lapokon. A hirdetésbevételek fedezték az előállítás költségeit és termeltek valamennyi hasznot is. Ezek a naptárak nagyon kelendőek voltak, irodákban, műhelyekben, garázsokban mindenütt kint voltak a falakon, tízezer példányban készültek és ingyenesen dobtuk minden lakásba. Ugyanezzel a szisztémával készítettük el legelőször Gyula várostérképét falra akasztható és hajtogatós változatban is.

– Tehát létrehoztak egy nem tipikus hirdetési felületet és értékesítették azt.

– Így van, de azért nagyon fontos, hogy csak akkor lehetett ez a gondolat sikeres, ha minden egység a helyén volt, és pontosan meg tudtuk fogalmazni partnereink számára a saját programunkat. Meg kellett szervezni a térképek elkészítését, sokszorosítását, a hirdetési felületek és a térképek értékesítését is. Ehhez csak az ötlet volt meg, a rendszert ki kellett találni. Ez volt az én dolgom. De ekkor még sehol nem jártunk, szükség volt még minden fázisba megbízható és jól dolgozó emberekre. Elég komplex volt a feladat.

– Térképszerkesztőket például hol talált?

– Az első évben a Dimap Bt. rajzolta rajzasztalon, hagyományos módon, kézzel a térképeinket. A Dimap egyre több térképészt vont be, akik Budapesten különböző lakásokban dolgoztak. Nem győztünk szaladgálni közöttük. Később a magyarországi térképész szakma szinte mindegyik vállalkozása nekünk dolgozott, a Sullon Bt-től, a Cartoghraphia Kft-ig… A sokszorosítást a békéscsabai JAVIPA Nyomdában találtam meg. A hirdetésszervezőket a saját környezetemből próbáltam meg kiválasztani. A térképek értékesítését pedig ki kellett találni, mert ennek semmilyen hagyománya nem volt Magyarországon.

Raktárrészlet

A legnagyobb nehézséget egy vadonatúj projekt megvalósításakor az jelenti, hogyan ragad az ötletgazda lendülete és hite a munkatársaira. Ez hogyan működött?

– Azt gondolom, hogy a hitemet sikerült átplántálnom munkatársaimba. Már csak azért is, mert olyan anyagot és tudást adtam a szervezőim kezébe, amelynek hasznát szinte minden nap megtapasztalták, másrészt nagyon egyszerű körülmények között dolgoztunk, mindenki érezte, hogy egy új minőség létrehozásán dolgozik, részese valamilyen új érték megvalósításának. Képzelje el, hogy a térképmenedzserekkel a legelső időszakban egy öt négyzetméteres, udvarra nyíló, fűtetlen fürdőszobában tárgyaltam. Ha ketten beültünk, tele volt az iroda. De működtek a dolgok.

– A Gyula térkép elkészülte után mi következett?

Raktárészlet

– A környéken kerestem először a lehetőségeket. Sarkad majd Gyoma voltak a következő térképek. Munkavégzés közben jött az újabb ötlet, nevezetesen az, hogy a térképeket ne csak papíron készítsük el, hanem ajánljunk fel az önkormányzatok részére utcai információs térképeket is. Ezek a nagyméretű térképek a városok különböző forgalmas pontjain kerültek kihelyezésre, meg voltak jelölve rajtuk a város nevezetességei. Megjegyzem, ma 800 településen 8 000 darab táblánk van kinn országszerte, jelenleg is hat településnek készítünk utcai információs térképet. Így indult el a térképüzlet.

– Mikor a konkurencia, mondjuk a volt térképszerkesztők meglátták, hogy mivel foglalkoznak, nem kezdték el mások is ugyanezt a munkát?

– Dehogynem, szinte minden településen találkoztak a munkatársaim a konkurencia nyomaival, de egy idő után látszott, hogy mi diktálunk, mert nekünk gyakorlatilag minden olyan településen összejött a térkép, ahová betettük a lábunkat.

A cég irodaházának folyosóját természetesen saját térképeik díszíti

A cég irodaházának folyosóját természetesen saját térképeik díszítik

– Úgy képzeljem el, hogy az emberei Gyuláról indulva elutaztak azokba a városokba, amelynek a térképeit előkészítették, és ott vadidegenként elkezdtek hirdetéseket szervezni?

– Igen, eleinte így működött. Rengeteg tárgyalás, kudarc és siker legszélsőségesebb amplitúdói között ingázva dolgoztak a kollégák. Minden pénteken Gyulán volt találkozónk, ahol kiértékeltük az elmúlt hét tapasztalatait.

– Hogyan bírtak a konkurenciával?

– Talán azért bírtuk a versenyt, mert ez a fajta térképkészítés a mi találmányunk volt, benne volt a sok éves szervezői tapasztalatunk. Szerintem a másik nagyon fontos tényező az volt, hogy a konkurencia főleg térképszerkesztő szakemberekből állt, akik tudták, hogyan kell térképet készíteni, de nem voltak felkészülve a térképelőállítás költségeinek előteremtésére, s egy bonyolult folyamatrendszer irányítására.

– Hadd kérdezem meg, hogy a térképek megjelenési formáját ki kellett találni? Vagy arra szigorú előírások vannak?

– Vannak előírások is, de a formáját, a színeit, a szöveges és a rajzos részek elhelyezkedését, azt mind nekünk kellett kitalálnunk. Ma egységes egészet alkotnak a HISZI emblémával ellátott térképek. Mostanában éppen szép megjelenésük miatt választanak bennünket partnereink, ha térképet akarnak kiadni városukról.

– Térjünk vissza a várostérképekhez. Az érthető, hogy egy bizonyos településnagyság felett találtak elég hirdetőt egy-egy városban ahhoz, hogy összejöjjön a térképek ára. Ugyanezt a pénzt kistelepüléseken hogyan tudták előteremteni?

– Nem tudtuk, ez a probléma munka közben merült fel és megoldásra várt. Ebből a problémából nőtt ki az igazán nagy találmányunk, a Megyeatlasz. Azaz egy olyan spirálfűzött, lapozható megyei térképgyűjtemény, amelyben minden megyei település térképe, utcajegyzéke és háromnyelvű rövid településtörténete benne van a város címerével együtt. Ezt az ötletet már nem tudta a konkurencia überelni, így mi csinálhattuk meg mind a 19 megyei atlaszt.

Megyeatlaszok Göndöcs Péter irodájában

Megyeatlaszok Göndöcs Péter irodájában

– Ez volt az igazán nagy ugrás a cég életében?

– Igen, ennek a rendszernek a kidolgozása és bevezetése volt az egyik legnagyobb feladat. Addig soha, sehol nem tapasztalt szervezetet hoztam létre és irányítottam a munkáját. Körülbelül tíz megyei atlaszmenedzserünk volt, akik megyénként további tíz-tizenöt hirdetésszervezővel voltak kapcsolatban. Emellett végigjárták, általában fél év alatt, az adott megye összes települését és több száz polgármesterrel tárgyaltak. Én a menedzserekkel tárgyaltam, rajtuk keresztül irányítottam egyszerre 100-150 ember munkáját. És ez csak a projekt egyik fele volt. Volt olyan három év 1999 előtt, amikor a térképész szakma szinte valamennyi cége nekünk dolgozott alvállalkozásban.

– Ebben a műfajban a konkurencia már nem próbálkozott?

– De igen. Viszont sorra elvéreztek a Megyeatlaszunk koncepciójának lemásolása közepette. Nagyon sok munkánk volt, ezért termelékeny helyzetet kellett teremtenem munkatársaim részére az ország összes megyéjében. Az ajánlóleveles módszer alapján dolgoztunk. Lényeg, hogy Békés megyében dr. Simon Imre, (egyébként földrajztudós – szerző) akkori közgyűlés elnök segítségével kezdtük el az első Megyeatlasz elkészítését. Tárgyaláson egyeztettük, hogy támogatja a programunkat azzal, hogy egy körlevelet juttat el minden település polgármesteréhez, amelyben arra kéri a települések vezetőit, hogy segítsék a HISZI-MAP Kft. embereinek munkáját. Ez fényesen bevált, a kollégák mindenütt jó partneri viszonyra találtak, eredményesen tudtak dolgozni.

– Hogyan tudta adaptálni a módszert más megyékre is?

– Ebben is dr. Simon Imre segített. Meghívattam magam vele a megyei közgyűlési elnökök következő havi Hegyhátszentjakabon (Vas megye) megtartott találkozójára, ahol kaptam tíz percet arra, hogy bemutassam a projektünket. Ez megtörtént, a jelenlévők megértették és támogatták is elképzeléseinket, úgy, hogy később mindegyik megyébe kvázi ismerősként érkeztem meg, s tartottunk az adott megyei elnökkel közös sajtótájékoztatót a Megyeatlasz indításáról és a megjelenéséről is. Haladt is a munka, 1999-re elkészül mind a 19 megye és Budapest térképe.

A HISZI-MAP Kft. térképraktára

A HISZI-MAP Kft. térképraktára

– De az egész történetet azzal kezdtük, hogy egy kólagyártó cég 1996-ban térképeket kért Önöktől. És akkor megjegyeztük, hogy ez meghatározta a cég jövőképét is. Miért?

– Azért, mert Amerikában 1996-ban már régen térinformatikai adatbázissal dolgoztak és nem grafikus térképekkel. Tehát nekik már nem felelt meg az általunk átadott adatbázis, ugyanis az nem volt kompatibilis az általuk használt GIS rendszerrel (Geographic Information System, azaz térinformatikai rendszer – szerző). Ahhoz nekünk fel kellett mérni a magyarországi településeket sarokponti házszámok szerint is. És mi ezt megcsináltuk, két ütemben.

– Amikor hozzákezdtek a GIS kompatibilis térképek gyártásához, még nem voltak készen az összes megye atlasszal sem. Egyszerre, párhuzamosan csinálták a két munkát?

– Pontosan. A meglévő 12 megyeatlasz állományát egy csapat elkezdte kiegészíteni a kért és szükséges adatokkal, az új megyeatlaszok pedig már eleve ezeknek az információknak a begyűjtésével együtt szerveződtek. Ekkor dolgoztak legtöbben a HISZI-MAP kft-nek. Viszont ez az adatbázis már alkalmas volt a rohamosan terjedő GPS rendszerekbe való beépítéshez is.

– Akkor ezért mondta, hogy ennek a munkának a révén kerültek fel a XXI. század sikertörténetének, az információértékesítésnek a szekerére.

– Pontosan. Mert csak nekünk volt meg Magyarország minden településének GIS kompatibilis adatbázisa. Ez nagyon komoly értékkel bírt.

A képeslapok még a HISZI Bt. termékei voltak

– Ez azt is jelenti, hogy például a Google-n lévő magyarországi várostérképek a HIZS-MAP térképei?

– Azok is, meg a legnépszerűbb GPS-ekbe lévő várostérképek is a mi térképeink. Csak ezt már senki nem tudja.

– Miért nem tudják az emberek?

– Főleg azért nem, mert az ön-piárban messze nem voltunk olyan sikeresek, mint a Megyeatlaszaink kitalálásában és megszervezésében. Mondhatnám azt is, hogy szerénységünk miatt. És azért sem, mert a Google már nem tőlünk vásárolta meg a Magyarország térképek adatbázisait, hanem a belga székhelyű Teleatlas nevű multinacionális cégtől. Ugyanis a Teleatlas 2004-ben megvásárolta tőlünk a teljes adatbázist korlátlan továbbértékesítési joggal. 2004-ben még nem is halottunk a Google Maps-ről, hiszen a Google kizárólag a keresőjéről volt ismert.

A képeslapok még a HISZI Bt. termékei voltak

A Google Maps mint fogalom nem volt ismert, az csak 2006-ban jelent meg, benne az általunk készített térképrendszer a Teleatlas által tovább adott formájában. Egyébként a Teleatlas számára való üzletet nem a HISZI-MAP Kft. bonyolította, hanem az általam 2001-ben létrehozott TOP-MAP Kft., melyet a budapesti Topolisz Kft.-vel együtt alapítottunk. Később 2002-ben bevontuk a TOP-MAP-ba a Navi-Gate Kft.-t, így három tulajdonosa volt ennek a vállalkozásnak. Ezt a céget muszáj volt létrehozni, mert a magyarországi GPS navigációs adatbázis felmérését már Gyuláról lehetetlenség volt menedzselni és szükségünk volt egy szoftverfejlesztő cégre is. Így 2002-ben a HISZI-MAP beapportálta a TOP-MAP-ba a teljes magyarországi 3150 települést tartalmazó HISZI-MAP-os térképrendszert.

– Mi lett a sorsa ennek a cégnek?

– Ebből a cégből kiléptünk, mert Gyuláról nem tudtam hatékonyan részt venni a munkájában és egyre több általam kezelhetetlen helyzetbe kerültem, amit egy idő után már nem akartam elviselni, így ebben a cégben lévő HISZI-MAP tulajdonrészt 2006-ban eladtam üzlettársaimnak.

– Az lehet, hogy a magyar térképek nem hozták meg a GPS-üzlet hasznát, de ott volt például Románia, ahol még senki nem kezdett hozzá a települési térképek feldolgozáshoz. Úgy tudom, hogy elindultak abban az irányba is.

– Igen, ez 1996-ban kezdődött. Miután Magyarországon bebizonyítottuk, hogy lehetséges az addig lehetetlennek tűnő vállalás, miszerint Megyeatlaszokba gyűjtve feldolgozható az összes magyar település térképe, úgy gondoltam, hogy belevágunk Románia Megyeatlaszaiba is. A magyarországi nagy hátrányunk, a román határ melletti lét, Románia felé előnnyé vált. Gyula határát átlépve rögtön Romániában kezdhettük a munkát. Végigjártam a tíz erdélyi megye vezetőit, hogy a projektet ismertessem velük. Volt fogadókészség, végül Csíkszeredán és Székelyudvarhelyen teremtődtek meg a Megyeatlasz elkészítésének feltételei. Célunk a magyarországi HISZI-s know how adaptálása volt. Közösen kezdtünk hozzá Hargita megyeatlaszának elkészítéséhez, amely kiválóan sikerült, de kiadni már nem tudtuk, helyi barátaink „kitessékeltek” bennünket a projektből, mert megérezték benne a lehetőséget, és bíztak abban, hogy nélkülünk is meg tudják csinálni. Végül kiléptünk a román projektből.

Göndöcs Péter

-És otthagyták az egészet, hadd boldoguljanak vele?

– Akkor igen, de 2000-ben Kolozsváron újrakezdtük, egy romániai magyar partnerrel megalapítottuk a Suncart céget. Romániai újrakezdésünk sikerét bizonyítja, hogy mi készítettük el körülbelül 10 000 román település digitális-térinformatikai térképét,valamint Románia területének teljes GPS navigációs felmérését.

Göndöcs Péter

Az általunk alapított TOP-MAP Kft. Magyarországon, a SunCart Kft.
Romániában adta az iGO GPS navigációs szoftver térképeinek alapját. Hosszú évekig egyszerre voltam ügyvezetője a budapesti TOP-MAP, a kolozsvári SunCart és a gyulai HISZI-MAP Kft-nek is. A három cégben több tucatnyi mérnök dolgozott a térképészeti – térinformatikai – GPS navigációs adatbázisok magyarországi és romániai alap-felméréseiben.

Ma a HISZI-MAP Kft. ugyanaz a cég, amelyik 1996 előtt volt. Igaz a megalakulástól számított 24 esztendő nagyon sok ember életében hozott hosszabb rövidebb idejű változást. A cég alapítója megélte élete nagy kalandját, elmondhatja magáról, hogy nem múltak el nyomtalanul legtermékenyebb aktív munkásévei. Sőt! A nyom, amit maga után hagyott, egyedülálló. Ugyanis a Göndöcs Péter által létrehozott HISZI-MAP Kft. az egyetlen olyan cég Magyarországon – értelemszerűen az egész világon –, amelyik Magyarország összes településének térképét térinformatikai adatbázisként és papírtérképes kiadványként is saját projekt alapján dolgozta fel. Ezek az adatok vannak benne a GPS-ekben és ezek a térképek láthatók a google keresőben is. Ez akkor is tény, ha nincs rajtuk a sárga embléma, amire az van írva: HISZI.

Nem lehet hozzászólni